Na szóval azt hiszem ma rendhagyó blogot kaptok. Egész nap összegyűjtöm a gondolataimat, szóval vszínű hosszabb blogok lesznek várhatóak mostantól, de nem ígérek semmit. Na szóval most 11:38 van. Épp az egyik álmom jelentését nézem. Az álom nagyjából: Galyától kaptam ajándékot karácsonykor. Elemeire bontom a dolgot. Szóval 3 dolognak kell utána néznem, de persze ebből az egyik Galya, és ő nem dolog. Őt vegyük barátnőnek. Mellette marad az ajándék és a karácsonyfa. Először az ajándékot nézem meg. No lássuk:
„Örömet okozhat a tárgy, amit kap (amit az szimbolizál). Még fontosabb az, aki adja (akit képvisel), hiszen tõle vár törõdést, szeretetet. Ébren ezt ki kell érdemelni. Ön megtett mindent, hogy ezt megkapja?”
Hát érdekes a dolog. Galya nekem nagyon fontos, gondolom erre rájöttetek az eddigi blogokból. Nem csak fontos, több Ő már annál. Nem várom el,hogy törődjön velem, és szeressen, de ha jól érzem Ő ezt teszi, amit nagyon köszönök neki. Vagyis kiérdemeltem az érzéseit, remélem. Eddig jó az összekapcsolódása az álmomnak a valósággal. Jőjjön a barátnő:
“Jóindulatú emberek támogatni fogják terveinek valóra váltását. Bízhat bennük, de nem bízhatja rájuk a munkát. Keresse meg régi barátait, fogadja el az újakat.”
Ez is nagyon igaz. Én bízom benne. Nagyon. Ha nem bíznék benne akkor most ezt nem olvasná. Ez eddig is oké. Lássuk a karácsonyfát:
“Ön is feldíszíthet egy fát emlékekkel, szerezhet örömet másnak és magának.”
Ez is igaz… Vannak emlékeim Galyáról. Mármint olyan dolgok amiket nagyon köszönök. Nem utazás, vagy ilyenek. Hanem azok a pillanatok amikor ott volt, mikor szükségem volt rá. Ha szomorú voltam elővette a szeretetreméltóanlökött Galyát, és biztos,hogy 3 percen belül jó kedvem volt. Igaz, hogy messze van, és keveset látom, de akkor is örülök,hogy van Ő nekem….
14.35: Ismét itt vagyok, elmentek a rokonok. Hát nem is tudom… Furcsa dolgok kavarognak bennem. Tegnap este elolvastam unokatesóm blogját. Annyira igaz dolgokat írt le benne. És szerintem minden embernek így kéne gondolkodnia, ahogy Ő, csak sajnos sokan nem akarnak/mernek. Nem tudom…
Olvasom az Alkonyatot. Mármint a második kötetet. És egyre jobban imádom… Mindjárt kiolvasom, pedig hétfőn kezdtem. Hát igen, erre mondják, hogy érdekes és leköti a figyelmemet. Hát ez teljesen igaz. Azért örülök, hogy vannak még ilyen jó írók, és tudnak olyan történeteket kitalálni, amik lekötik a tinik figyelmét. Mert valljuk be, hogy a tinik nem nagyon olvasnak. Én szeretek olvasni! :) 14.54kor befejeztem ezt a gondolat menetet.
19.07: Ismét itthon. Délután nem voltam itthon, mert elmentem nagybátyámékhoz is. Tök jó, mert megvan az Alkonyat dvd-n!! Vagyis pendriveon van, de akkor is megvan!!! Szerintem ma meg fogom nézni, bár nem biztos. Egyébként kiolvastam a második részt. Jővőhéten meg elkezdem a 3.at persze előbb letöltöm meg nyomtatok ki belőle. Jah és majd megkérem Nikit,hogy küldje át Bella altató dalát! :) Egyébként a mai nap gyorsan eltelt.
Remélem tetszik ez az újfajta írás mód, jelezzétek!:) Pusszi mindenkinek!!
"Tényleg, mintha valaki meghalt volna - én magam. Mert nem csak a legigazibb igaz szerelmet veszítettem el - ami önmagában is elég hozzá, hogy valaki belepusztuljon, de ráadásul elveszítettem a jövőmet, a családomat - azt az életet, amit választottam."
