Hát a mai nap eléggé gyorsan elment... Szerencsére. Már csak a holnapi napot kell túlélni,és megyek megint Miskolcra. :):) Aztán majd csak vasárnap jövök haza. Aztán lehet szombaton meg babázhatok,mert rokonom jön oltani és akkor lehet h hozza a fiát is...Remélem igen. Na mindegy. Szóval azt veszem észre h mostanában mindig nagyon sokat írok ami az előző blogomban nem nagyon volt jellemző. Persze ott is írtam és volt amikor sokat de ott volt mikor semmit nem tudtam írni. persze követelitek a blogomat aminek nagyon is örülök uhogy írom lelkesen. És azt hiszem ez sokkal jobb mint az előző volt. Más is azt mondta h ez jobb. Hát nektek legyen igazatok! :) Jaj holnap megint rajz... Nem szeretem a rajzot. Bár bajom nem sok lenne vele csak hát a rajztehetségem a béka feneke alatt van...Dehát most nem tudok mit tenni ki kell bírnom ezt a félévet aztán meg már úgysem lesz.Szerencsére.:) a tanárral nincs bajom csak épp a tantárggyal.De hát senki nem szerethet mindent és mindenkit.Jah és hát igen itt megint h ki miért és kit utál. Persze nem azt mondom h mindenki szeressen mindenkit és legyen tökéletes minden de nem utáljuk egymást. persze mondom én aki épp utál vkit.De azért az megint más h okkal vagy ok nélkül!Mert én okkal teszem ezt. Na mindegy. Ennyit erről a témáról. Jah a töri dogám 3/4-ed lett aminek örülünk. Pusszancs mindenkinek.
"Egy régi mondás szerint senki sem választhatja meg a családját. Elfogadjuk, amit a sors adott, és tetszik vagy sem, szeretjük őket vagy sem, megértjük őket vagy sem, megbirkózunk vele. Egy másik ősrégi tanítás szerint a család, amibe születünk, csak afféle kiindulási pont: etetnek, öltöztetnek, és vigyáznak ránk, amíg készen nem állunk arra, hogy kilépjünk a való világba, és megtaláljuk a magunk törzsét."
