Hát mit is mondjak? Nem vagyok boldog. Kicsit kezdenek rajtam túlnőni a problémák, és ezekhez én kevés vagyok, sajnos egy másik ember is kellene ehhez, de úgy látom a viselkedéséből h nem akarja. Hát pedig itt nem nekem kéne elkezdeni a dolgot, de mindegy, ez van, majd lesz valahogy. Nem akarom magam ezen enni, attól nem lesz jobb a dolog.Na de mindegy hagyjuk is. A mai nap igazából semmi érdekeset nem tartott. Holnap föci szintvizsga, persze semmit nem tudok. Ez van, nem izgat. 7 órám volt, anya tegnap csinált fini husit mára, azt ettem. :) Raktam fel új képeket iwiwre, lehet kommentálgatni :) Mára azt hiszem ennyi, hnap hosszú nap lesz! Pusszi
"Legfőbb bajunk, hogy nem élünk a jelenben. Vagy a jövőn morfondírozunk, vagy a múltba tévedünk - a pillanatban sohasem vagyunk ott. Később még a közömbös percre is nosztalgiával emlékszünk vissza. A percet elszalasztjuk, nem örülünk neki. Mire örülnénk, a jelen múlt lesz, a kezünkből kifolyik. És folytatjuk, amit egész életünkben: az elszalasztott lehetőséget siratva szánalmasan nyavalygunk."
